Válság ide, gazdasági helyzet oda, a prémium kategóriás lakóingatlanok piaca hazánkban sem lebecsülendő. Márpedig ha egy remek adottságú, hihetetlen panorámával bíró, várnegyedbeli penthouse lakásról van szó, akkor arra előbb-utóbb akad vevő. Nem is akármilyen… Azt mondják, ha valaki külföldre szakad, legbelül akkor is megmarad hazafinak. Minél több idő telik el a határátlépés óta, a honvágy annál erősebb. Ezt érezhették házigazdáink is, akik néhány évtizeddel ezelőtt vágtak neki Európának, bejárták a világot, az öreg kontinens több országában laktak. De egy idő után egyre többet jöttek Magyarországra, ahol megunva a hotelek lakosztályait, saját fővárosi otthon után néztek.
Elsődleges célpontként a Rózsadomb szerepelt, a budai Vár felé véletlenül vették az irányt. A várfal tövében elhelyezkedő, újonnan épült luxusingatlan adottságai hamar meggyőzték őket, a legfelső szint négy lakása pedig mintha csak rájuk várt volna. A tervezéssel Ebedli Gyula belsőépítészt bízták meg, aki számára az instrukció két szóból állt: gazdagság és luxus. 
Az eredeti állapotot ma csupán néhány dolog tükrözi: a mahagóni külső nyílászárók, illetve a mennyezeti hűtő-fűtő rendszer. Máskülönben a lakást tökéletesen újragondolták. A négy lakás egybenyitásával keletkező teret a válaszfalak mozgatásával újraosztották, három önálló traktust hozva létre. Ezek mind ugyanazon előtérből nyílnak: a lakáshoz kapcsolt saját folyosóról. Mivel ez egy barátságtalan, sötét, hosszú helyiség volt, kétharmad részénél egy üvegfallal leválasztották. A Hefter László üvegtervező művész által megvalósított színes kompozíció a délutáni órákban érvényesül leginkább, ekkor éri a mögötte lévő délnyugati tájolású férfifürdő felől legjobban a fény. A tervező által rendkívül fontosnak tartott entré így válik tökéletessé. Az előtérből jobbra nyíló nagy lakás dupla ajtaját gipszből készült vörösrézhatású „kapu” keretezi, előremutatva a nappali kandalló feletti falszakaszát díszítő térplasztikára, amit ugyancsak gipszből alkottak.
A válaszfalak mozgatásának a korábbi burkolatok is áldozatul estek: a bambuszparkettát a Trópusifa Parketta Stúdió terméke váltotta fel, a hidegburkolatokat pedig gránit és megismételhetetlen mintázatú onyx kövekre cserélték, köztük olyan beszédes elnevezésűre, mint például a kandalló falát borító Jézus könnye. Különlegesek az egyedi világítást rejtő álmennyezetek is, amelyek a különböző funkciókat jelölik ki. A konyhában például az étkezőasztalt és munkapultot tagoló alacsonyabb mennyezeti rész kivételével a belmagasság mintegy duplájára nő. A konyhabútor diófáját is egyedi megoldásnak vetették alá: kicsorbított fogú szalagfűrésszel csíkokat vágtak bele, ami szokványossá semmiképp nem teszi e nemes faanyagot. Az egyedi beépített bútorok mellett a mobilak is különleges válogatásúak: a holland Bench vagy az ide tervezett art deco darabok mind-mind a luxust képviselik. Színeikben nagyrészt pirosak, narancsok, barnák, vörösrezek, akárcsak az Empír üzletéből származó textilek vagy a Brinkus Kata textilművész által külön ide tervezett gyapjúszőnyegek.
Pompa, luxus. Szemmel láthatóan a kérés teljesült.